Brüsszelnek a magyar földre fáj a foga

Amennyiben ez az öt ország két hónapon belül sem hozza összhangba nemzeti jogszabályait a brüsszeli elvárásokkal, az Európai Bizottság határozhat az említett tagállamok ügyének az Európai Unió Bírósága elé terjesztéséről.

A bizottság akadékoskodása szerint ezek az országok olyan új törvényeket fogadtak el a mezőgazdasági földterületek megszerzéséről, amelyeknek egyes rendelkezései korlátozzák a tőke szabad áramlását és a letelepedési szabadságot.

Az idegen érdekeket jó pénzért kiszolgáló, a rendszeresen és módszeresen hazája érdekei ellen cselekvő balliberális komprádor politikusok pedig kerengő dervisekként örömtáncot járva csatlakoztak a brüsszeli huhogókhoz.

Ezek az ellenzéki politikusok mélyen hallgatnak arról, mintha meg sem történt volna, hogy az, amit nyolcéves regnálásuk alatt földügyben műveltek, nem volt más, mint posztkommunista anarchia. Azonban az új földtörvény végre véget vetett a tsz-elnökökből lett földesurak uralmának, ezt pedig nem tudják a posztkommunisták szellemi leszármazottai elviselni.

Földügyben Brüsszel újabb nyomásgyakorlási kísérletének lehetünk a szemtanúi. Ne legyenek illúzióink, a brüsszeli kifogások megfogalmazását igazából nem jogi aggályok motiválják.
A támadás mögött a nemzetközi agrárbiznisz képviselői, tőzsdeguruk, befektetési alapok, óriásvállalatok erős üzleti lobbiérdekei állnak, akiknek szúrja a szemét, hogy az említett öt országban az új földtörvénnyel a külföldi spekulánsok helyett a hazai gazdák és földművesek részesülnek előnyben. Az ezekre az országokra leselkedő veszélyt jól érzékelteti a következő két konkrét példa is.
Az eljárás alá vont Szlovákiában az új földforgalmi törvény elfogadása előtt a kétmillió hektárnyi termőföldnek legalább harminc százaléka már a külföldiek kezére került. A legnagyobb érdeklődés a zömében magyarok lakta csallóközi és a Duna menti, igen jó minőségű földek iránt volt, ahol elsősorban a dánok taroltak a földlenyúlásban.

Óriási sertéstelepek felépítését tervezik, amelyekkel a környezetvédők szerint Szlovákia és Európa egyik legnagyobb ivóvízkészletét teszik majd tönkre. Bulgáriában pedig új szereplők jelentek meg a földpiacon, kínai cégek és befektetők vásároltak fel rengeteg területet. Erre válaszként, példa nélküli módon, 2013-ban – történelmi felelősségének teljes tudatában – maga az ellenzék nyújtott be törvényjavaslatot, és a kormányzó pártokkal közösen, 71 százalékos többséggel olyan új földtörvényt fogadtak el a derék bolgárok, amely nemes egyszerűséggel tiltja a külföldiek földvásárlását.
Európában az unió tagállamai közül a volt szovjet blokk országai számíthatnak arra, hogy a franciák, osztrákok, németek, dánok, olaszok, hollandok további területeket akarnak a közeljövőben megszerezni, de Ukrajna se reménykedjen abban, hogy megússza.

A területszerzéshez most nincs szükség Molotov–Ribbentrop-féle paktumok titkos záradékára. Brüsszel látszólag sokkal elegánsabb jogi köntösbe tudja bújtatni a nyugat-európai tagállamok számára biztosítandó földszerzési lehetőséget.

Ugyanis a jogalkotás kontárságának legszebb mintapéldája az a brüsszeli, indokolással ellátott vélemény, amelyet a testület Magyarországnak, Bulgáriának, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának felszólításként küldött. Brüsszel ravasz módon azzal kezdi véleményét, hogy a korlátozások némelyike megindokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, valamint a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése.

Azonban a konkrét jogi aggályok precíz kidolgozásával, azok egymáshoz való viszonyának egzakt meghatározásával adós maradt az Európai Bizottság. A véleményben a bizonytalan jogfogalmak használata pedig értelmezési nehézséget okoz (például aránytalanul korlátozó előírásokra hivatkozik, amelyek hátrányos megkülönböztetéshez vezetnek, a rendelkezések diszkriminatívak más uniós polgárokkal szemben stb.).

A felszólítás ilyen fogyatékosságai koherenciazavart okoznak, egyben sértik a normavilágosság elvét, így a földforgalmi törvényekkel szembeni aggályok megítélése nézőpont kérdése lesz, sőt mi több, pusztán ideológiai alapú döntést generál majd.

Annak ellenére, hogy a kifogásolt magyar rendelkezések egyáltalán nem példa nélküliek az unióban, a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól. Ennek oka az, hogy látható módon a bizottság a nemzetközi agrárbiznisz elvtelen kiszolgálójává vált. Ezért kell elleneznünk – akár konfrontáció árán is – Brüsszelnek minden olyan próbálkozását, amely a hazánkban fennálló tulajdoni rendet veszélyezteti.

Meg kell akadályoznunk, hogy az unió által kreált jogi Bermuda-háromszögben képletesen szólva elvesszen a magyar föld.

A szerző jogász

Ha Te is keresed új otthonod, vagy eladnád meglévő ingatlanod, ne habozz vedd fel velünk a kapcsolatot >>>

Még több cikket felújítással kapcsolatban itt találsz >>>