Ingatlan szótár

 
 

Kezdő eladóként, vagy vevőként sok olyan kifejezéssel találkozhatsz, melyet részben, vagy egyáltalán nem ismersz. Ez nem meglepő, mivel sehol sem tanították meg Neked őket.

Így mi összegyűjtöttünk néhány ilyen szakkifejezést, hogy könnyebben eligazodj az ingatlanok világában.

– A lista nem teljes, így ha olyan ingatlannal kapcsolatos kifejezéssel találkozol, melyet nem ismersz, és itt sem találsz meg, küld el nekünk, és megírjuk mit jelent, illetve ide is kikerülhet.

———————————————————————————-

  • Aktív ház: Ezek maguk termelik meg a működtetésükhöz szükséges energiát, sőt elérhető a többlet is, amelyet vissza táplálhatnak az elektromos hálózatba.

———————————————————————————-

  • Aranykorona: Régen a termőföldek termelési minőségét Aranykoronában mérték. Napjainkban a Magyar Államnak fizetni kell Aranykoronánként egy bizonyos összeget, hogyha a termőföldet át akarja valaki minősíttetni pl. Lakó-, kereskedelmi-, vagy ipari övezetté.

– Miért Aranykorona? Megkérdezték régen: ha éhes vagy előtted egy aranyrúd, és egy kenyér, melyiket választod? Természetesen a kenyeret. Kenyérért adtak aranyat. Talán innen származik az Aranykorona elnevezés.

———————————————————————————-

  • Beépítési Szabályok (Szabályozási Terv = SzT): azok a szabályok, melyek leírják egy telekre, egy adott településrészen, építhető építmény(ek) keretparamétereit, mint pl. Magasság, szélesség, hosszúság, homlokzati megjelenítés (forma, szín, tetőszerkezet, anyag, stb.), megengedett szintek és lakások száma és egyéb tényezőket. Megadja a minimális és maximális lehetőségeket. A szabály célja: a település arculatának megformálása, és megtartása, utcakép megőrzése, környékbeli ingatlanok piaci értékek megóvása, növelése. Figyelmen kívül hagyásuk esetén a helyi Önkormányzat nem adhat ki használatbavételi engedélyt (nem legális építkezés) A szabály megszegésének egyéb hátránya: pénzbírság, hitelképesség csökkenése, vagy hitelképtelenség.

A telkedre vonatkozó beépítési szabályoknak a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó Építési Hatósági Osztályán tudsz utánakérdezni.

———————————————————————————-

  • Boiler (az angol „boil= forr“ szóból) : villany vagy gáz üzemű hőforrás. Általában vízmelegítéshez és tároláshoz illetve fűtéshez használják. Teljesítményük 2-4 kW-tól indul.

———————————————————————————-

  • Bruttó alapterület: Családi háznál az összes terület, amelyet az ingatlan elfoglal abból a telekből, amelyre az épült. (bele számít a pince, a terasz, az erkély , a közlekedő, a garázs, és a falak is). A fal vastagságától is függ. Lakásnál a fal vastagság, a terasz egésze, és a tetőtér beépítésnél az összes 1.9 m alatti terület szintúgy beleszámít. Hirdetéseknél célszerű a Hasznos lakóterületet megadni. (Lásd: Hasznos lakóterület)

———————————————————————————-

  • Cirkó: kb. 24 kW teljesítménnyel üzemelő gáz üzemű hőerőforrás.

———————————————————————————-

  • Egyedi fűtés: egyedileg működtethető, állítható fűtésforrás. Pl.: konvektor, cirkó, kazán, kemence, kályha.

———————————————————————————-

  • Építési telek: az a belterületi telek, melyre lakóházat lehet építeni, és a telek területének legalább 15 %-a beépíthető. (bár tanyánál nagyobb területű külterületnél, ill. több HA-os terület esetén engedélyeznek lakóház építést – ez különleges helyi szabály szerint működik, de csak konkrétan erre értendő)

———————————————————————————-

  • Fagyhatár: a föld természetes fagyási mélysége, hazánkban átlagosan kb. 1,0 méter (Házak illetve egyéb építményeknél fontos követelmény,hogy legalább milyen mélyre kell rakni az alapot).

———————————————————————————-

  • Félszoba: Olyan helyiség, melynek hasznos területe nem éri el a 12 m2-t.

Fontos megjegyeznünk, hogy a félszoba kifejezést 2008-ban törölték, azóta minden 8 m2 feletti helyiség szoba, míg a 8 m2 alattiak már egyéb (gardrób, stb.) helyiségnek számítanak. De mivel ezt a kifejezést nagyon sokan használják, és ismerik, így használatuk sok helyen változatlanul megmaradt.

———————————————————————————-

  • Hasznos (nettó) lakóterület: (építési terveknél össz. nettó alapterületnek szokták hívni):

1. az összes beépített hasznos területet értjük ezalatt egy építmény minden szintjén. Ezt úgy kapjuk meg, hogy összes helyiség területét belülről, faltól-falig megmérjük.

2. Az 1.9 méter vagy afeletti belmagassággal rendelkező szobák 100%-ban, és a nem lakóhelyiségek 50%-ban (pl. A pince, a terasz, az erkély, a közlekedőknek, stb. Csak az 50%-a tartozik ide).

Ez nem egyenlő azzal amennyi területet a telekből a falakkal együtt az egész családi ház elfoglal.

Függetlenül, hogy hány szintes a ház. Nem számít bele a hasznos lakóterületbe: a pince, illetve a terasznak, és erkélynek is csak az 50 %-a. Legújabb szokás szerint korrektebb a hirdetésben 0%-ba venni, és külön megjelölni ezen utóbbi kiegészítő helyiségek területét.

———————————————————————————-

  • Haszonélvező: Az ingatlan tulajdoni lapján bejegyzett, olyan magánszemély, aki holtáig jogosult az ingatlanban tartózkodni és megszállni. Ez a jog a tulajdonjognál is magasabb rendű, mert az ingatlan tulajdonjog átruházását vagy bármilyen részben vagy egészben történő változtatás az ingatlanon jóvá kell hagynia a haszonélvezőnek. A haszonélvezeti jog pénzzel kiváltható az illető halála előtt, amennyiben beleegyeztett.

———————————————————————————-

  • Helyiség: Épületben falakkal elkülönített zárt rész

(Ref.: Magyar értelmező kéziszótár)

———————————————————————————-

  • Hektár (HA): Terület mértékegység. 1 HA = 10.000 m2

———————————————————————————-

  • Hold: Terület mértékegység. 1 Hold =1600 nöl = 5760 m2
  • 1 kis Hold = 1200 nöl = 4320 m2

———————————————————————————-

  • HRSZ = Helyrajzi szám: egy ingatlan alapvető azonosítója, mely tartalmazza hogy az ingatlan melyik településen található, plusz egy egyedi alfanumerikus kódod.

pl. egyszerűbb esetben: „gödöllő 123“

pl. bonyolultabb esetben: „gödöllő 1234/56“

pl. soklakásos társasházban: „gödöllő 123456/A/12“

———————————————————————————-

  • Ikerház: Egy olyan kétlakásos ház, amely szimmetrikus és egy telken helyezkedik el.

———————————————————————————-

  • Ikres építésű ház: Két különálló telken telekhatárra épített statikailag önálló teherbírású két ház, melyek homlokzata közel-, vagy teljesen egyformák.

———————————————————————————-

  • Kazán: a Cirkónál nagyobb teljesítményű zárt égésterű hőerőforrás, általában nagyobb házaknál (120-140 m2-től használják), teljesítményük kb 26-28 kW-tól indul.

———————————————————————————-

  • Kétlakásos ház: Olyan ház, melyben két lakás található, és a lakások külön bejárattal rendelkeznek legalább a kertből, vagy lépcsőházból.

———————————————————————————-

  • Kétgenerációs ház: olyan kétlakásos ház, melynél vagy tiltják a két lakást a helyi szabályok, vagy csak egyszerűen a háznak egy ugyanazon bejáratán mennek be az abban elkülönített lakrészekbe a lakók. Fő jellemzője, hogy mindkét lakrésznek külön-külön elegendő hálója, saját konyhája, WC-je, és fürdőszobája van.

———————————————————————————-

  • Központi fűtés: egy kazán lát el nagyobb területű lakórészt, illetve akár több lakást is helyileg a házban. Általában családi házaknál, illetve kisebb társasházaknál használatos, állítható és értelemszerűen egyedileg működtethető. Társasházaknál általában megállapodás szerinti általánydíjat kell fizetni, de ez sokkal gazdaságosabb, mint a Távfűtés, mivel kevesebb a hőveszteség: közelebb van a hőforrás a hőleadáshoz.

———————————————————————————-

  • Külterület: általában egy településen belül a közigazgatási hatókörön kívül, út-, és közműhálózaton kívül eső terület, vagyis olyan szabályozatlan terület, amelyre legfeljebb 3%-ban lehet gazdasági, vagy egyéb épületet építeni.

———————————————————————————-

  • Loggia: Az épület homlokzatához képest befelé elhelyezkedő erkély. Sajátossága, hogy fedett és odalt zárt.

———————————————————————————-

  • Magasföldszint: Építészet: Megemelt alsó lakószint egy emeletes épületben, amelynek padlószintje a földszint szokványos padlószintjénél magasabban van, de az első emelet szokásos padlószintjének magasságát nem éri el. A magasföldszint alatt közvetlenül gyakran helyiségek is vannak (például üzlet, műhely, pince). A lakóház magasföldszintjéhez pár lépcső vezet fel. A magasföldszinti ablakokon nem lehet az utcáról belátni.Eredete [magasföldszint < magas + földszint] (Referencia: wikiszotar.hu)

———————————————————————————-

  • Metszet: az épület szerkezetét, szigetelését, rétegeit méretarányosan ábrázoló rajz.

———————————————————————————-

  • Nöl = négy szögöl: Terület mértékegység. 1 nöl = 3.6 m2

———————————————————————————-

  • Nyeles telek: Olyan telek, amely az utcáról egy hosszabb, de vékonyabb teleknyúlványon (ún. nyélen) keresztül érhető el. Ez a nyél általában telekosztáskor alakul ki, nagyobb telkek szétosztásakor. Napjainkban már nem engednek Magyarországon újabb nyeles telkeket kialakítani.

———————————————————————————-

  • Oldalhatáron álló: olyan ház, amelynek legalább egyik külső fala a telekhatáron vagy a telekhatárától 1,0 m-re helyezkedik el.

———————————————————————————-

  • Osztatlan közös (másnéven: osztozás): egy helyrajzi számon, egy ingatlan több személy tulajdonában van.

———————————————————————————-

  • Önálló családi ház: egy telken egy ház van, amelyben általában egy lakás van kialakítva.

———————————————————————————-

  • Passzív ház: Egy meghatározott mennyiségű energiánál többet nem fogyaszt, passzív ház minősítéssel rendelkező anyagokból épül és az épület a Német Passzívház Intézet hivatalos minősítésével rendelkezik. A hagyományos téglaszerkezetű épületek évi energia felhasználásához képest 80 – 90 %, vagy akár 100 % energiát takarít meg. A passzív házat azért nevezzük passzívnak, mert szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. Passzív háznál a cél a hőveszteség minimalizálása és a belső – emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó – hőnyereség maximalizálása.

———————————————————————————-

  • PTH: Porotherm tégla (Wienerberger cég gyártmánya)

———————————————————————————-

  • Sorház: Azonos beépítési szabályokkal rendelkező több önálló telken oldalhatárra épített házsor, melyek egy sorban vannak, és a házsor két végét leszámítva mindegyik ház jobb és bal oldala a telekhatáron hozzáépíthető, vagy hozzá van építve a szomszéd telken építendő háznak.

———————————————————————————-

  • Szabályozási Terv = SzT: lásd Beépítési Szabályok

———————————————————————————-

  • Szintterületi mutató: megadja, hogy a telekre a helyi építési szabályok szerint tervezett maximális szint- (vagy emelet) számú felépítmény együttes bruttó területe hogyan aránylik a telek területéhez: összes szint együttes bruttó területe osztva a telek területével.
    (ezt az adott területre vonatkozó beépítési szabályokban adják meg)

(Ref: BVKSZ 47/1998 (X.15) számú önkormányzati rendelet 13. számú mellékletének 101. pontja alapján)

Lásd még: bruttó lakóterület, nettó lakóterület, szabályozási terv

———————————————————————————-

  • Szoba: Olyan helyiség, melynek hasznos területe eléri vagy meghaladja a 12 m2–t, és belmagassága ezen a területen belül eléri a 190 cm-t.

2008-tól hivatalosan már minden 8 m2 feletti helyiség szobának, míg a 8 m2 alattiak már egyéb (gardrób, stb.) helyiségnek számítanak, de a lakosság körében továbbra is a régi, jól bevált terület az elfogadott minimális szobaméret.

———————————————————————————-

  • Szocpol= szociálpolitikai támogatás: Vissza nem térítendő Állami Támogatás azoknak, akik gyermeket vállalnak és lakáshoz akarnak jutni. Bevállalás is lehet – előre adják, de akkor határidő van megszabva, hogy mikor kell megszületnie a gyermeknek.

———————————————————————————-

  • Szolgalmi út: Egy olyan út amely egy olyan telken van , amely átjárási lehetőséget,szolgáltat, egy másik, mögötte lévő telekre, amely nem rendelekzik bejárattal (közterületi ucakapcsolattal),

———————————————————————————-

  • Társasház: Egynél több lakással rendelkező felépítmény, mely Társasházi alapító okirattal rendelkezik.

———————————————————————————-

  • Társasházi alapító okirat: egy olyan szerződés, melyet a társasház összes lakástulajdonosa aláír és köteles betartani. Rendszabályozza a társasház használatával, fenntartásával, gondozásával kapcsolatos jogokat, és azok megsértésével kapcsolatos kötelezettségeket.

———————————————————————————-

  • Távfűtés: egyedileg nem működtethető, nem állítható általány díjas fűtésforrás. A panelprogramnak köszönhetően, sok helyen már állítható, és a fogyasztás után fizetsz, de még így is jóval drágább mint az egyedi fűtés.

———————————————————————————-

  • Telekrajz = Helyszínrajz = Térképmásolat (külterület esetén): Telekről felülnézetből, elhelyezkedéséről készített rajz, melyet a területileg illetékes földhivatalnál tudsz beszerezni. Ez nem egyezik azzal, amit kézzel skiccelnek, mivel ez méretarányos és a környező telkek is méretarányosan látszanak rajta.

———————————————————————————-

  • Teraszos telek: Olyan telek, amely egyben ránézve egy lépcső keresztmetszetére hasonlít. Azért teraszos, mert van rajta legalább kettő, de inkább több olyan nagy felület, amely külön-külön nézve teraszhoz hasonlít, és így egyben ránézve lépcsőzetes a felülete.

Értelme: ezt az emberek szokták mesterséges kialakítani így nagyobb lejtésű domborzatoknál, hogy ne legyen omlás veszély, vagy ne csússzon meg a telek földjének egy-egy rétege.

———————————————————————————-

  • Utcafront: Megadja, hogy a teleknek milyen széles az utcakapcsolata.

———————————————————————————-

  • Zártkert: Hivatalosan már nem létező, de a tulajdoni lapokon még rendszeresen előforduló fogalom; ma már hivatalosan külterületnek számít. Eredetileg a zártkerti részeken voltak a településhez tartozó szőlők, gyümölcsösök, pincék, zártkerti gazdasági és pihenő célú épületek.

Információink szerint a zártkert elnevezést egy köztes állapotra szokták használni, építési telkek kialakításához. Ahogy a beépített területek bővülnek, úgy szántóból, erdőből, mezőből vonnak ki területeket, úgy, hogy először kivonják művelési ágból zártkertté alakítják, amíg a közműhálózat, és úthálózat stb.szempontból kialakíthatóvá válik a terület, majd ezután vonják be belterületbe (pl.építési telek, ipari telek, kereskedelmi telek stb.)

———————————————————————————-

  • Zártsorú: olyan beépítési mód, ahol a telek teljes szélességében, egymással összeépített házak az utcával párhuzamos, zárt sort alkotnak.

(Pl. Sorházak, vagy jellemző belvárosi házak Budapest, stb. nagyvárosok körútjain)